ami akkor jelentkezhet, ha nem megfelelő földi digitális vevőt vásárolunk.
Tavaly december óta már az ország legtöbb részén eléretőek a földi sugárzású digitális TV csatornák. Ezzel egy időben megjelentek a nagy áruházak és kis webshopok kínálatában is a földi digitális vevő készülékek. Ha valaki a vásárlás előtt nem tájékozódik megfelelően és kizárólag az ár alapján dönt, sok-sok bosszúságot zúdíthat a saját nyakába.

Segítségül összegyűjtöttük azokat a legfontosabb szempontokat, amelyekre vásárlás előtt érdemes rákérdezni az eladónál, vagy ha van lehetőség akkor feltétlenül ki kell próbálni. 

1. MPEG2/MPEG4: a legdurvább hiba, sőt egyenesen dilettantizmus vagy szándékos átvágás, ha olyan készüléket sóznak rá a vevőre, amelyik csak az MPEG2-es jeleket veszi. Egy ilyen készülék akár már 5000 Ft-ért megvásárolható, csak egy baj van vele, hogy Magyarországon legfeljebb levélnehezéknek használható. Nálunk kizárólag az MPEG4-es tömörítésű jelek vételére alkalmas készülékeket lehet használni.
2. AAC hang kezelés ill. nem-kezelés: ez így a legtöbb embernek semmit sem mond, de nagyon könnyen azonosítható a hiba, elég az RTL-re vagy TV2-re kapcsolni. Ha minden jól működik, de ezen a két csatornán nincs hang, akkor már csomagolhatjuk is vissza a készüléket a dobozába, mert nem segít a ráolvasás sem a köpölyözés.
3. Kompatibilitás a TV készülékekkel: Ez általában csak otthon szokott kiderülni. Lehet, hogy a boltban még működés közben is bemutatták a DVB-T vevőt és minden rendben volt, de otthon HDMI kábellel rákötve a TV-re, a kép megjelenik, ellenben hang nincs egy csatornán sem. Ilyenkor szoktak legtöbben kábel hibára gondolni és vesznek egy sok ezer forintos új kábelt. Ha továbbra sincs hang, vakarhatjuk a fejünket, vagy próbálkozhatunk esetleg a jó öreg SCART („százlábú”) csatlakozóval. Meglepetésünkre itt minden tökéletes. Ekkor döntésre kényszerülünk: vagy lemondunk a nagy felbontású HDTV minőségről, és maradunk a SCART összeköttetésnél, vagy vesszük a kabátunkat, majd a hónunk alá csapjuk a készüléket és irány vissza a bolt.
4. Terra+ kártya kezelés: Elég gyakori probléma, hogy hiába van kártyaolvasó a kiszemelt készüléken, otthon derül ki, hiába dugjuk bele az előfizetői kártyánkat, csak nem akarnak elindulni a kódolt műsorok. Első reakció: majd a kártyaindító ügyfélszolgálat biztos tud segíteni. Hát nem. Amikor kezdjük visszacsomagolni a készüléket, megakad a szemünk egy apró betűvel nyomott matricán: „A készülék csak a szabadon vehető csatornák vételére alkalmas” Hogyazaaaaa… Ez annál is inkább fájó pont, mert hamarosan jó néhány kódolt adóval bővül a kínálat, s ha nem megfelelő készüléket választottunk, hogy magyarázzuk meg a gyereknek, hogy ő miért nem nézheti azt az adót, amit mindenki más lát az oviban. Olyan hibával is találkoztunk, hogy a készülék tökéletesen kezeli a kártyát, az első áramtalanításig. A következő bekapcsoláskor hibát jelez, ami ugyan a kártya ki-be húzkodásával elmúlik, de higgyük el, néhány nap után már nem olyan jó móka ez a játék.
5. Automatikus képformátum váltás: Ha ezekről a kifejezésekről, mint letterbox, pan-scan, 16:9, pillarbox, egy új cipőtisztító márka ugrik be elsőnek, akkor sem kell csüggedni. A szolgáltató egy vezérlőjelet küld a rendszeren keresztül a készülékünknek, ami szerencsés esetben azt eredményezi, hogy bármilyen műsort nézünk is, az a TV készülékünkön mindig helyes képaránnyal és a rendelkezésre álló területet legjobban kitöltve jelenik meg. Nincs tojásfej, laposfej, nem maradnak le a kép széleiből részletek és „gyászkeret” sem lesz a képen körben. Legalábbi azoknál a készülékeknél, amelyek támogatják ezt a funkciót. Vicces, amikor a nappali fél falát elfoglaló, új fullhádés TV-n csak alig nagyobb a kép, mint a nagyi régi Junoszty-án. 
6. Akadozó kép: Ez a legtöbb esetben először fel sem tűnik, majd elcsodálkozunk a gyakori „adáshibán”, aztán rászánjuk magunkat és veszünk egy új antennát, hátha az segít. Ha beüzemeltük a garantáltan DVB-T képes csodaantennánkat, és még mindig meg-meg akad a kép, sőt feltűnik, hogy a gyors kameramozgásoknál ez a probléma kivétel nélkül jelentkezik, na akkor fogjuk beismerni magunknak, hogy mégsem a teszkógazdaságos készülék volt a jó választás. 
7. Kép-hang elcsúszás: Ha sokáig ugyanarra a csatornára van kapcsolva a készülék, egyes típusoknál előfordul, hogy a kép megelőzi a hangot. Persze mindenki tudja, hogy a fény gyorsabban terjed mint a hang, na de ennyivel? Még vicces is lehet bizonyos jeleneteknél, hogy a nők férfihangon szólalnak meg és fordítva, de így végignézni egy filmet enyhén szólva is türelmet próbáló feladat. Ha ciki emiatt visszavinni a készüléket, akkor itt egy áthidaló megoldás: a hiba megszűnik, ha egy pillanatra elkapcsolunk egy másik csatornára és vissza.
8. Ékezetes karakterek kezelése: Aki már látott valamilyen set-top boxot (dekódert) az tudja, hogy a készülék a képernyőre ki tudja írni az éppen futó programok címét, és tartalmát. Azok akik szeretik a rejtvényeket és IQ teszteket, még örülhetnek is annak a hibának, amikor a magyar ékezetes betűk helyett más karakterek vagy kriksz-krakszok jelennek meg. Például: H@rad@, Barßtok kßzt, vagy M[k¶nika – A kibesz[n¶l[z¶ show
9. EPG hiánya: Az elektronikus programkalauz (EPG) helyettesíti a TV újságot, mert segítségével megnézhetjük milyen programok lesznek a különböző csatornákon. Ha valami megtetszik, az újságban való bekarikázás helyett, egy gombnyomással megjelölhetjük a kívánt műsort, s ha elérkezik az idő, a készülékünk automatikusan bekapcsol, vagy átvált a kívánt csatornára, esetleg elindítja a rögzítést. Előfordulhat, hogy az olcsó készülékek kevés memóriájába legfeljebb egy napra előre láthatjuk csak az EPG információkat. Persze amiről nem tudunk az nem is fáj, ezért ne olvassa el a következő mondatot, aki csak egy napi EPG-t lát. A szolgáltató folyamatosan, az elkövetkező 7 napra előre közvetíti a teljes műsorkínálatot.
10. OTA: Over The Air, magyarul: levegőn keresztüli szoftver frissítés. Ezen a funkción a legtöbb készülék elvérzik, pedig hihetetlenül fontos. Az a lényege, hogy a készülékek szoftverét lehet olyan módon frissíteni, hogy a szolgáltató a műsorokkal együtt kisugározza azt. Tapasztalatból tudom, hogy az időnkénti szoftverfrissítés szinte elengedhetetlen, mivel még nem volt egyetlen olyan készülék sem, ami a piacra kerülésekor 100%-ban tökéletesen működött volna. Az időközben kiderült hibákat a gyártó ha kijavítja, az OTA funkció segítségével frissítheti. Ez a frissítés automatikusan történik, a felhasználó közreműködése nélkül.

MEGOLDÁS:

„Cipőt a cipőboltból” szólt a hetvenes években a fantáziadús reklám. Aki szeretne megfelelő készüléket vásárolni földi digitális vételre, az a leghelyesebben akkor jár el, nem valamelyik nagy áruház polcáról emel le egy színes dobozt, hanem bemegy egy antennaszaküzletbe vagy előkeresi az antennaszerelője telefonszámát. Ha mégsem tudna ellenállni a hétvégi bevásárláskor, és hanyagul bedob a kosárba egy DVB-T vevőt a mosópor és az ásványvíz mellé, akkor jól őrízze meg a blokkot, még szüksége lehet rá.

Milyen jó volna, ha nem kellene a vásárláskor ennyi mindenre figyelni, annál is inkább mert sajnos a fentiekkel még a kereskedők egy része sincs tisztában. A vásárlók segítésére az Antenna Hungária bevezetett egy matrica rendszert. A gyártók által hozzájuk eljuttatott készülékeket bevizsgálja, és ha többek között a felsorolt szempontoknak is megfelelnek, akkor a készülék elnyeri a jogot a MinDig TV matrica használatára. Ha valaki MinDig TV matricás készüléket választ, akkor kipipálhatja mind a tíz pontot és nyugodt lehet, hogy nem érik kellemetlen meglepetések a készülék használata során.